Partytime!

Tűkön ülve vártam,hogy megérkezzen Zsófi!Az volt a tervem,hogy indulás előtt még bemelegítünk nálam.Pontosan ezen megfontolásból a hűtőben már várakozott Mr.Jägermeister. “Ő” volt az egyetlen aki minden bánatom feledtetni tudta ,elhitette velem hogy vonzó vagyok és másnap szó nélkül tűrte a rágalmazást,mely szerint az előző este történteknek csak és kizárólag ő az okozója!
Egyszóval Mr.Jägermeister és én  nagyon jó barátok voltunk abban az időben!
Zsófi kisvártatva meg is érkezett! Fekete tapadós naci,fekete fűzős top és az elmaradhatatlan fekete kiskabát! Mindezt egy eszméletlen magas és eszméletlen szexi fekete tűsarkúval megspékelve!Barátnőm úgy nézett ki mint a Batman-ből jól ismert macskanő: vonzó,magabiztos és érzéki volt. Amikor megpillantottam rögtön éreztem,hogy ez az este már a miénk lesz!
Töltöttem mindkettőnknek egy kis bemelegítőt,majd kénytelen voltam barátnőmnek színt vallani:
– Zsófi….nagy baj lenne ha nem ketten mennénk?-nem mertem felnézni,de éreztem magamon szúrós tekintetét.
– Ne márrr!Kit hívtál el?-Bejött!Nem tetszett neki az ötlet,pedig még eztán jött a java.
– Hát…igazából az úgy volt…-kezdtem a vallomástételt.
– A lényeget!Kit várunk még?- határozottsága most,hogy velem szemben alkalmazta kevésbé nyerte el a tetszésem.
– Zolit. -nyögtem ki.
– Mi van?!Neked elmentek otthonról?Pont azt a pojácát?És mégis minek,ha szabad érdeklődni?!-ezzel felhörpintette az általam felszolgált lélekjavítót.
Még mielőtt elmeséltem volna a részleteket jobbnak láttam újabb adagot elé rakni a “barátomból”!
– Igazából én nem akartam,de felhívott,hogy lenne e kedvem elmenni vele a városba este.Mondtam neki,hogy veled megyek bulizni,mire közölte hogy remek,mert a haverja a város legjobb discojában kidobó.
– Ugyan már!Gondolom milyen jó hely lehet!Én csajos estét akartam,most meg a nyakunkra hozod ezt a marhát!-mérgelődött.
Éreztem,hogy magabiztosságom növeléséhez nekem is le kell gurítanom némi alkoholt.Felhajtottam a magam felesét és kitálaltam:
– Tudom,hogy Zoli nem egy főnyeremény és hidd el én sem így terveztem,de basszus legalább hoznak-visznek minket és bónuszként ingyen mehetünk be a helyre!Sajnálom ha ez bánt téged,de kénytelen voltam a csodás fizetésem  ily módon kompenzálni.-egy szuszra elhadartam,majd újabb bátorítót öntöttem magamnak.
– Jól van!De figyelmeztesd a kis barátodat,hogy még véletlenül se akarjon egész este rajtunk lógni!-ezzel Zsófi felém emelte a poharát,majd egyezségünk jeleként újabb adag gyógynövényt csurgattunk le a torkunkon.
-Lassan itt is lesz értünk!-néztem az órára,de abban a percben már nyílt is az ajtó!
A látvány maga volt a rémálom! Mindenféle iróniát és rosszindulatot mellőzve állíthatom,hogy Zoli (aki amúgy sem volt  egy Don Juan) egyszerre nyújtott nevetséges és ijesztő látványt!
Na kérem,az említett példány egy agyonmosott,kinyúl-kopott susogós mackót viselt,és ha ez még nem lett volna elég az egész arcát pubertáskori,gennyes pattanásokra emlékeztető lángvörös foltok díszítették!
– Akkor indulhatunk lányok?- kérdezte a halál teljes nyugodtságával.
– NEM! -vágtuk rá meglepően egyszerre Zsófival.
– Ember,te hogy nézel ki?!Én így sehova nem vagyok hajlandó veled elmenni!- fakadt ki barátnőm!
– Zoli basszus,te hogy nézel ki!?- kérdeztem a meglepetéstől még mindig elkerekedett szemekkel.
– Ugyan már!Discoba megyünk,nem?Sötét lesz!Senkinek nem fog feltűnni ez a pár folt,ami egyébként ma délután jött ki és nem tudom mi lehet…- mondta.
– Rendbe van,húzol zsákot a fejedre.De a szerelésed?Ezt mivel magyarázod?!- Zsófit  láthatóan megviselte Zoli megjelenése.
– Jajj már!Beengednek engem így is!Cimborám a kidobó!- hencegett Zoli,mintha legalábbis csak egy kis problémáról csevegnénk.
– Az lehet hogy beengednek,de nem velünk!Én biztos,hogy így nem megyek veled sehová!- barátnőm nem engedett és be kellett látnom, teljesen jogos volt a kitörése!
Igazából nem is értem hogy gondolta ezt Zoli!Ott ültünk Zsófival kipimpillázva,a legszexisebb gúnyánkban és erre beállít egy  olyan megjelenéssel ami még egy vígjáték esetében is sírásra kényszeríti az embert.Igaz minket is a sírás kerülgetett,de mi kibírtuk röhögés nélkül.
– Zoli ezt most te tényleg komolyan gondoltad?!Néztél te tükörbe?!Botrány ahogy kinézel!És ha ez még nem lenne elég,a ruha-összeállításod is hagy némi kívánnivalót maga után!Nem játszótérre akarunk menni hanem bulizni!-törtem ki most már én is.
Igenis fel voltam háborodva!Ezer éve nem mozdultam ki és már nagyon rákészültem az estére,a pasikra akik csak rám vártak!
– Jól van!Nyugodjatok le!Elviszlek titeket,aztán ott szétválnak útjaink és ha indulni akartok haza akkor majd szóltok!Így megfelel a kisasszonyoknak?-kérdezte.
Úgy éreztem némi mártírság is van a dologban,de őszintén megvallva ez csöppet sem érdekelt!Csak az hajtott,hogy végre kitomboljam magam.Bármi áron!
Még pár felest bevertünk Mr.Jägermeister-ből és végre elindultunk az éjszakába!Egész úton azon spekuláltunk,hogy vajon miféle kór támadta meg sofőrünket! Felmerült bennünk,hogy talán valakitől elkapta,mert ugye szerette hangoztatni milyen rengeteg sok nővel feküdt össze (Szerinte mindenki csak őt akarta.MONDOM SZERINTE!) .Ezt az ötletet elvetettük amikor felvetésünket cáfolandó megakarta mutatni kiütésmentes férfiasságát.Aztán felvetettük az allergia lehetőségét is,de Zoli azt állította ez lehetetlen mert a tisztálkodószereit igen jó minőségűek,hiszen még anno külföldi munkája során szerezte be őket. (Ezen a ponton úgy éreztem hánynom kell!Mert belegondoltam,hogy 1,5 hónapja van itthon,egy átlagos tusfürdő 250ml tehát régen el kellett volna fogynia ha rendeltetésszerűen minimum naponta egyszer az ember használja!Booááá).Zsófi szerint valaki elátkozta és bizony ilyen ritka ronda rontást küldött rá!Erre természetesen Zoli találgatni kezdett,hogy melyik rajongója lehetett volna ennyire elkeseredve az ő visszautasításától.Reménytelen eset volt a pali….reménytelen,ugyanakkor tetszett a gyermeki naivitása és már-már irigylésre méltó önbizalma.Meglátásom szerint egy fél ország kevés lett volna ahhoz,hogy meggyőzze őt arról mennyire torz az önképe és ő nem Casanova reinkarnációja.
Még mindig nem sikerült megfejtenünk a kiütések keletkezésének okát mikor végre megérkeztünk.Az épület a maga barokk stílusával elsőre nem nyert meg.A lépcsőházban felfelé haladva még mindig kétségeim voltak,hogy ez a város legjobb helye.Mire végre feltápászkodtunk a legfelső szintre már a belem is lógott…
Zoli kedélyesen kezet rázott a kidobó sráccal,aki olyan tekintettel mért végig minket lányokat,hogy úgy tűnt röntgen látással áldotta meg a sors.Úgy éreztem meg kell kérdeznem:lát-e szervi problémát,de nem akartam elbukni a belépőmentes estét egy jól irányzott kezdő kérdéssel.A fickó beljebb tessékelt minket és mi boldogan vetettük bele magunkat a tömegbe!Odabent már jócskán tetőfokára hágott a hangulat,s hogy ne nagyon maradjunk el a többiektől gyorsan a pult felé vettük az irányt.
Szeretnék részleteket megosztani mindenkivel a buli eseményeiről,de bármennyire is fáj: NEM EMLÉKSZEM! Jó pár feles lecsúszott az este folyamán,tehát azt hiszem érthető a részleges amnézia….
Foszlányok maradtak csak…Zsófi úgy táncolt az este folyamán,hogy sokszor éreztem erősen kell fókuszálnom.Bizony nem tudtam eldönteni hogy a teremben van rúd,vagy csak annyira jó a csaj,hogy olyan mintha lenne!Irigyeltem azt a fajta gazella vonaglást amit véghezvitt.Megpróbáltam én is,de testi adottságaim nem engedtek csak bizonyos koreográfiát.Fergeteges este volt! Rengeteg pasi körülrajongott minket ami betudható volt mind testi,mind korlátozott szellemi adottságainknak.Egy bizonyos pont után már jobbnak láttuk nem szóba állni senkivel,így megkímélhettük magunkat a másnapi “Atyaég mekkora hülyét csináltam magamból” érzéstől.
Hajnali 4 felé járhatott amikor előkerestem Zolit,aki még mindig a bejáratnál ostromolta a kidobót.Gyanítom az ő estéjük kevésbé volt fergeteges!
Lassan hazaindultunk,és én már másra sem vágytam csak hogy végre otthon kiterülhessek az ágyamon.
Pasizós estét terveztem,de végül ivós este lett.Nem bántam!Mr.Jägermeister tökéletes partnerem volt és hajnalban még le is tepert!
Igazi férfi! 😀